Na azért, Csipkerózsika felébredt, újra lehet tallózni és képet felrakni juhéjjj:). Csak az a baj, hogy elvesztettem a fonalat, borul a kronológia. De talán nem is baj. Gyönyörűséges fények találtak rám, de attól tartok függő lettem, mindig több kellene, de ez jelen időbeosztásommal lehetetlen, és amikor éppen dolgozni megyek csak sóvárogva nézem az eget, mennyivel jobb lenne fotózgatni:(.
neditblog
Minden, ami kicsit is kreatív
2013. február 5., kedd
2013. január 7., hétfő
Annyi minden
Annyi minden történt velem az elmúlt napokban, vizuális élmények tekintetében. Az az igazság, hogy jól ellennék én itthon is egyáltalán nem hiányzik a főiskola. Gyönyörű napok vannak mögöttem, kezdve a zúzmarás csoda napokkal, és persze amilyen az én formám, elbénáztam életem zúzmarás képét, pont olyan out of focus lett, mint amilyen én is voltam. De azért szépséges. A hullócsillagos zarándokhely fa.
Az van, hogy nem tudok képet felrakni, így okafogyott lesz a bejegyzésírás is. Nem értem mi a hiba....
2012. december 30., vasárnap
Shooting star
Azt hiszem hullócsillagot fogtam, bár nem erre vártam, de egyáltalán nem bánom:).
Még egy kis hazai a horgásztóról, hasznos kis téma nem kell messzire menni érte, bár nincs most sem hó, sem zúzmara, de volt szép bíboros naplemenete.
A nád ismét nagyon hálás témának bizonyult:).
2012. december 22., szombat
Kék órák a tónál
Néhány órát már eltöltöttem kint a napokban a tónál, ezer téli arca van. Előre örülök, hogy most sűrűbben kilátogathatok. Néhány hangulat kintről, így Karácsony előtt.
Lake
Köd előttem
Azt súgta a szél
Árnyékvilág
2012. december 20., csütörtök
Kötnivaló a szabádságomra
Melírozott mályva lett, bár azt hittem, hogy egyszínű bordó lesz:). Szerencsére így is tetszik, és Kamilla alig várja, hogy legyen is belőle valami. Természetesen kid mohair topból való, hiába nagy a szerelem. Skarlát vörösbe kevertem leheletnyi feketét. A bordóhoz több festék kellett volna, illetve a festést is nagyon szűkös térben kevés festőlével csináltam, így voltak pigmenthiányos területek:)
2012. december 13., csütörtök
Orion
Voltam vagy tíz éves amikor választottam magamnak egy csillagot. Három egy sorban lévő csillagból a középső. Majd egy idő után hirtelen szeszélyből úgy döntöttem, mért ne lehetne akár mindhárom az enyém, hiszen annyi van az égen. Aztán 14 évesen már volt annyi eszem, hogy kiderítsem, mi is az tulajdonképpen. Nem volt ám az olyan egyszerű akkoriban, se net se okos ismerős, csak egy-két csillagászatos könyv otthon. Ez a három csillag alkotja az Orion, az Égi Vadász övét, Alnitak, Alnilam és Mintaka. Szóval jó érzékkel sikerült kiszúrnom az egyik legnépszerűbb csillagképet, mi több még adoptálnom is, rajtam kívül még néhány millió embertársammal versenyben. Hát ez van. Ez a kép messze nem jó, de erős érzelmi jelentősége van, hiszen csak sikerült valamilyen formában lencsevégre kapnom, de legalább célt ad nekem, lesz ez még jobb is, ez a referencia kép, honnan indulok. Így sikerült december kilencedikén este nyolc-fél kilenc körül -11 fokban az első Orionos kép.
2012. november 26., hétfő
Ajándék
Úgy esett, hogy az első igazi fonásom egyből ajándékba készítettem, tudom ilyet nem szokás, de ezt most így hozta az élet, derült égből a villámcsapás helyzet. Fontos volt nekem, hogy szép legyen, erre már a szín megviccelt szép vörösbarnát terveztem, sajnos csak selyemfestékem volt, abból lett valami gyalázatos barackvirág szín festés után, ami végül fonáskor egészen tűrhető beige-re szépült. De legalább az alapanyag kifogástalan, kid mohair top, és élvezet volt még ilyen gyakorlatlanul is fonni, finom pihe puha moher, de nem könnyű elszakítani...
Zsu, ezt tudd be a népszerűségednek, de most vettem észre, hogy automatikusan átvettem a témával kapcsolatos szókincsed, és tudattalanul fogalmaztam a te szavaiddal, mi kívánkozik ebből a fonalból :), remélem nem bánod.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)