Shooting star

Azt hiszem hullócsillagot fogtam, bár nem erre vártam, de egyáltalán nem bánom:).

Még egy kis hazai a horgásztóról, hasznos kis téma nem kell messzire menni érte, bár nincs most sem hó, sem zúzmara, de volt szép bíboros naplemenete.

A nád ismét nagyon hálás témának bizonyult:).

Kék órák a tónál

Néhány órát már eltöltöttem kint a napokban a tónál, ezer téli arca van. Előre örülök, hogy most sűrűbben kilátogathatok. Néhány hangulat kintről, így Karácsony előtt.

Lake

 Köd előttem

 Azt súgta a szél

Árnyékvilág

Nádszál

Kötnivaló a szabádságomra

Melírozott mályva lett, bár azt hittem, hogy egyszínű bordó lesz:). Szerencsére így is tetszik, és Kamilla alig várja, hogy legyen is belőle valami. Természetesen kid mohair topból való, hiába nagy a szerelem. Skarlát vörösbe kevertem leheletnyi feketét. A bordóhoz több festék kellett volna, illetve a festést is nagyon szűkös térben kevés festőlével csináltam, így voltak pigmenthiányos területek:)

Orion

Voltam vagy tíz éves amikor választottam magamnak egy csillagot.  Három egy sorban lévő csillagból a középső. Majd egy idő után hirtelen szeszélyből úgy döntöttem, mért ne lehetne akár mindhárom az enyém, hiszen annyi van az égen. Aztán 14 évesen már volt annyi eszem, hogy kiderítsem, mi is az tulajdonképpen. Nem volt ám az olyan egyszerű akkoriban, se net se okos ismerős, csak egy-két csillagászatos könyv otthon. Ez a három csillag alkotja az Orion, az Égi Vadász övét, Alnitak, Alnilam és Mintaka. Szóval jó érzékkel sikerült kiszúrnom az egyik legnépszerűbb csillagképet, mi több még adoptálnom is, rajtam kívül még néhány millió embertársammal versenyben. Hát ez van. Ez a kép messze nem jó, de erős érzelmi jelentősége van, hiszen csak sikerült valamilyen formában lencsevégre kapnom, de legalább célt ad nekem, lesz ez még jobb is, ez a referencia kép, honnan indulok. Így sikerült december kilencedikén este nyolc-fél kilenc körül -11 fokban az első Orionos kép.