Ebbe a rovatba szeretnék megjelentetni, remélem összejön. Szóval a Gyapjú:
Már második éve vámolom meg Robi gyapjú készletét és szépen kimosogatom a finoman szólva koszos gyapjút, majd a tisztított formát szálaira tépkedem és eddig három paplant varrtam belőle. Mesés ezzel takarózni.
Az a kis csücsök a lényeg, maga a takaró (persze a gyapjútöltet a lelke) mert különben bajos lenne ezzel a 300 gyapjúpamaccsal takarózni angin huzat nélkül:).
Sokszor kérdezték, amikor kitudódott, hogy mit csinálok a gyapjúval, hogy meg is fonom? Mindig azt válaszoltam ááááá dehogy, csak töltet lesz belőle. De a kis bogár úgy látszik elindult, egyre többször azon kaptam magam a tépkedés közben, hogy a szálakat vizsgálom és már tovább fantáziálok arról, hogy vajon milyen puhaságú fonal lenne belőle...
Aztán egy véletlen folytán rátaláltam a harmatcseppek blogra és menthetetlenül magával ragadott ebbe a számomra nagyon izgalmas és fantáziadús világba.
Egy blog, amelynek van valami mágikus kisugárzása és bevonzza a magamfajta kóborgó lelkeket, jó érzés hasonló megszállottakra lelni:).
Rövid idő leforgása alatt letisztult bennem a kép, akarok egy rokkát és akarom megfonni a gyapjúmat, sőt mi több, festeni is akarom és játszani a színekkel:)
Lányom születése körüli időszakban rengeteget kötöttem, és szárnyalásomnak csak a pénztárcám soványsága szabott határt, abban az időben kb. 15 éve csodálatos fonalakat lehetett volna venni, ha van elég pénze az embernek, ma azonban alig van kínálat, vagy csak én nem találom a megfelelő helyet...
November
Kicsit lemaradtam, az események dokumentálásában, de a főoldalon követhető, hogy hazakerült egy hete a Kromski Interlude rokka nyers színben.
Aztán már égtem a vágytól, hogy kipróbáljam, hogy is megy ez a fonás, az első órám végterméke lett az alábbi kis gombolyagocska, ami akárhogy is nézzük mégis csak fonal már. Kezdésnek megteszi.
November 11. vasárnap pedig lekentem barna méhviasszal és gyönyörű diószínbe öltözött:).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése